A mediációról
A mediáció alternatív vitarendezési módszer, melyben a konfliktus feloldását és az egyezség megszületését egy pártatlan mediátor segíti. Segítségével feloldhatóak elhúzódó konfliktusok, és megelőzhetőek perek.
A mediációt a vitában álló felek választhatják önkéntesen, vagy elrendelheti számukra a bíróság, a gyámügy, vagy egyéb hatóság.
A folyamatban a felek minden esetben aktívan vesznek részt. A bírósági perekkel ellentétben így nem ítélet, hanem a felek együttes akaratával megegyező megállapodás jön létre.
Mikor?
-
ha nyilvánvaló, hogy egy per több időbe, pénzbe és energiába kerül, mint amennyi hozadéka lehet még a lehető legjobb kimenetel esetén is
-
ha fontos, hogy a másikkal (szomszéddal, munkatárssal, főnökkel, beosztottal, tanárral, szülővel, vevővel) később is jó viszonyban maradj,
-
ha nem a másik legyőzése, megalázása, megsemmisítése a cél, hanem a mindenki számára elfogadható megoldás megtalálása
Kik között?
-
válás esetén házastársak vagy élettársak közt (a bíróságra benyújtandó közös megegyezés létrehozása)
-
szomszédok közti vitákban
-
munkahelyi konfliktusokban
-
családi konfliktusokban
-
szolgáltatók/kereskedők és ügyfelek/vásárlók közti vitában
-
iskolai (diákok közti, tanár-diák, tanár-szülő) helyzetekben
Mennyi időt vesz igénybe?
Egy mediációs ülés maximum 3 óra.
Egy egyezség általában 1-5 ülés alatt születik meg. Ez függ a konfliktus kiterjedtségi fokától, a probléma mélységétől és összetettségétől, a rendezendő területek számától, a felek felkészültségétől, hozzáállásától, lelkiállapotától, és együttműködési készségétől.
Miért hatékonyabb a mediáció mint a per?
-
rövidebb
Míg a bíróságon a perek évekig húzódnak, addig mediációban általában 1-3 ülésben, néhány nap alatt megszületik a megállapodás.
-
költséghatékonyabb
A mediáció költsége töredéke a bírósági folyamat ügyvédi- és perköltségeinek. Bontóper esetén a perköltség a mediációs eljárás díjával -- de legfeljebb 50 000 forinttal -- csökken.
-
önkéntes
A folyamat a két fél önkéntes, közös kérésére indul, nincs al- és felperes, nincs idézés, elővezetés, megadott időpont, lépéshátrány.
-
diszkrét
A nyilvános bírósági tárgyalással szemben a mediációs ülés zárt, így diszkrét és bizalmas. A mediátort titoktartás köti.
-
a mediátor választható
A bíróval ellentétben, mediátorukat a felek maguk választhatják. (Amennyiben azt nem már megkezdett hatósági eljárás során jelöli ki számukra az eljáró hatóság.)
-
rugalmas
A bírósági tárgyalás idézésével ellentétben, a mediációs ülés mindenki számára megfelelő időpontját a felek, és a mediátor egyeztetik.
-
win-win
Az egyezséget a felek aktív közreműködésükkel közösen dolgozzák ki és azt mindketten elfogadják. Míg egy pernek nyertese és vesztes van, addig a mediációban win-win megoldás születik. Ezt egyikük sem fogja sem igazságtalannak, sem erővel rákényszerítettnek érezni.
-
nincs fellebbezés
Mivel nem egy kívülálló ítélkezik, így nincs mit megfellebbezni, nem lesz másodfokú eljárás.
-
betartott egyezségek
A felek közt mediációs eljárásban született megállapodások sokkal stabilabbak, és a statisztikai adatok szerint összehasonlíthatatlanul nagyobb arányban tartják azt be a felek, mint a bírósági végzéseket.
-
azonos hatályú
A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek.
-
testre szabott megoldások
A megállapodások minden esetben testre szabottak, az egyéni élethelyzethez igazodóak, szemben a bírósági gyakorlat szabványosított ítéleteivel.
-
kompetencia, felelősség
A mediációs folyamatban résztvevők megélik saját kompetenciájukat, döntésképességüket, felvállalják felelősségüket a saját életük alakításában. Ezzel szemben a bírósági folyamatban feladják saját kreativitásukat, elvesztik a kontrollt saját életük felett, a rendszerre hárítják a felelősséget, az inkompetencia és a tehetetlenség érzését élik át.
-
stresszmentesebb
A rövidebb, kíméletesebb mediációs eljárás jóval kevesebb stresszel jár, mint a hosszan elhúzódó, kiszolgáltatottabb helyzetet előidéző per.
És ha a mediáció nem jár sikerrel... még mindig lehet pereskedni.